CLICK HERE FOR BLOGGER TEMPLATES AND MYSPACE LAYOUTS

2009. február 28., szombat

Farsang tegnap, ma és holnap

Farsang "ma"
Vége a farsangnak. Ezt már az én Marcim is tudja, mert azt hiszem elérkezett az az idő (3 és fél éves), amikor ilyesmiről már lehet mesélni neki, mert érdekli, és ami a legjobb, meg is jegyzi a számára érdekes dolgokat. Például, tudja, hogy megkezdődött a nagyböjt, és azt is, hogy húsvétkor Jézus feltámadását ünnepeljük (és nem a nyusziünnepet! bocsánat, ha vkit ezzel megsértek...).
Az ovisok is farsangoltak, kicsit megkésve, most pénteken, de annál lelkesebben. Marci egész héten itthon volt, hogy gyógyuljon a náthából, de a jeles eseményre azért elvittem. Hetek óta készült rá, Wall-E- nak (robot, az azonos című animációs filmből) akart öltözni. Jelmezt varrtunk, robotfejet barkácsoltunk és farsangi fánkot sütöttünk az ovisoknak. A jelmezét meglátva, úgy örült, hogy ő most már igazi "Volli" lesz. Ez itt az igazi, de holnap lesz Marci "Volli" is:).
Olyan kedves és őszintén tud örülni...
Azt hiszem a farsangban számunkra az az egyik legfontosabb dolog, hogy magunk készítsük el a jelmezt, a fánkot és , hogy tudják , megtapasztalják a gyerekeink, hogy mi a valódi farsang, hogy mit jelentett száz évvel ezelőtt a paraszti kultúrában. Ezért igyekszem sokat mesélni, igyekszünk igazi farsangot "csinálni", mert hallani valamiről jó, de megtapasztalni ugyanazt sokkal, de sokkal maradandóbb. Reméljük, így a gyerekeink is tudni fogják "holnap", hogy milyen az igazi farsang.

...és, hogy milyen volt a farsang tegnap? Én legszívesebben ilyenkor azokra a történetekre gondolok vissza, amelyeket diplomamunkám írásakor kedves öreg néniktől hallottam. Hetven- nyolcvan évesen, csillogó szemmel mesélték, hogy milyen volt a farsang, amikor ők még 14- 15 éves, eladó sorban lévő lányok voltak. Meg kell mondjam, huncutságok akkor is voltak, sőt... Farsang idején szövődtek élethosszig tartó kapcsolatok. A Farsang volt a féktelen bolondozás, a bálok, a tánc, a párválasztás ideje. Ekkor tartották a lakodalmakat. Itt legszívesebben idézném a dolgozatom ide passzoló részeit... és a végén biztos pityeregni kezdenék, de én már csak ilyen szentimentális vagyok...

Mindig jóleső borzongással tölt el, ha arra gondolok, hogy ezek a szokások, valaha az emberek mindennapjainak alkotóelemei voltak. Az egész év során, logikus rendben, igazodva a természet rendjéhez, a paraszti élet mindennapjaihoz, a tradíciók mozgatták, határozták meg az életet.
Számomra nagyon fontos, mindent amit csak lehet továbbadni, elmondani, megmutatni, hogy a gyerekeim is tudják, érezzék, hogy vannak gyökereik, van mihez visszatérni, ha az élethez majd egy kis bölcsesség, jótanács kell.

Végül álljon itt egy kis összefoglaló a farsangról:

Életben maradt farsang
farsang néphagyományA farsang a karácsonyi ünnepkör végén, vízkeresztkor (január 6.) indul és a húsvéti ünnepkor kezdetéig, hamvazószerdáig (változó időpont) tart. A kereszténység előtti időkből származó farsangot az „erkölcsös” 16. és 17. században nem eredete, hanem bujaságot szimbolizáló szokásai miatt tiltották, azonban a reformáció-ellenreformáció szellemi légköre sem volt elegendő a hagyomány felszámolásához. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül. A farsang azon kevés népszokásaink egyike, amely életben maradt a múlt században és életképesnek bizonyul a 21. század kezdetén is.

Farsang lényege
farsang - farsangi szokásokA középkori Magyarországon a farsangot nemesi, polgári és népi kultúrában egyaránt megünnepelték: míg a királyi udvarban karneválokat tartottak, addig a városokban és a falvakban fásángot. A magyar nyelvbe – szemben a legtöbb európai nyelvvel – a farsang szó nyert létjogosultságot a karnevál helyett. A német eredetű fasching szóból származó kifejezés jelentése húshagyókedd, ami az ünnep végére, a húsvétot megelőző böjt kezdetére utal. (A karnevál jelentése valószínűleg ugyanez: cardo és vale fordítása „hús, Isten hozzád!”)

Akárcsak kisfarsangkor, nagyfarsang idején is szabad a tánc, a bálok szervezése és a házasságkötés, tulajdonképpen a húsvétot megelőző negyven napos böjt előtti féktelen mulatozás időszaka. A szokásjogon alapuló merev szabályok pár hétre megszűnnek létezni, a világ kifordul önmagából. Tetőpontját a hamvazószerdát megelőző héten éri el, az utolsó napok jelentőségét bizonyítja, hogy minden egyes napnak külön elnevezése alakult ki a magyar nyelvben. A párválasztás mellett a farsang lényege a szabályok felrúgása és kigúnyolása, amelyet jól példáz a következmény nélküli bolondázás az álarc névtelensége mögött vagy a nemi szerepek felrúgása asszonyfarsangkor.

Fontosabb népszokások:
Asszonyfarsang: rendszerint a farsang utolsó szakászában csak az asszonyok részvételével tartott farsang. Az év egyetlen napján a nők korlátlanul ihattak, zeneszó mellett nótáztak, férfi módra mulattak.

farsangFarsangi dramatikus és alakoskodó játékok: jelmezekkel, maszkokkal előadott „szerepjátékok”, felvonulások. Legtipikusabb jelmezek: ördög, koldus, török, kereskedő, cigányasszony, állatmaszk- és jelmez valamint fiúk-lányok/férfiak-asszonyok ruhacseréje. Legjellemzőbb játék: lakodalom és kivégzés humoros előadása, valamint Konc király és Cibere vajda. Leghíresebb felvonulás: mohácsi busójárás.

Farsangi ételek: kiadós húsételek, kocsonya, disznóhús, cibereleves, káposzta, farsangi fánk. A megmaradt ételt kiszárították és az állatok ételébe szórták.

Farsang farka: farsang utolsó három napja.

Farsangtemetés vagy téltemetés: húshagyókedden általában szalmabábut vagy koporsót égettek, jelképesen lezárták a farsangot és a telet.

Eljegyzés: báli szezon és táncmulatság lényege. A falvakban a legények szervezték a bálokat. A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legényeknek, akik a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjukra tűzték a bokrétát. Ezt követte az eljegyzés. A húsvéti böjt időszakában tilos volt esküvőt tartani, ezért a farsang fontos „esküvői szezon”, erre utal az ünnepnapok elnevezése is (pl.: első menyegzős vasárnap = vízkereszt utáni első vasárnap, vővasárnap = farsangvasárnap az ifjú férj az após kontójára fogyasztott, stb.).

Hamvazószerda: böjt első napja.

Húshagyókedd: farsang utolsó napja.

Konc király és Cibere vaja: Európa szerte elterjedt szokás, dramatikus játék. Konc király a zsíros ételek, Cibere vajda a böjt jelképe. Vízkeresztkor és húshagyókedden megküzdöttek egymással, első esetben Konc király, másodízben Cibere vajda nyerte a párviadalt.

Köszöntők: más ünnepekhez hasonlóan farsangkor házról házra jártak, jókívánságokat mondtak és adományokat gyűjtöttek.

Lányok vasárnapja: hajadonok vettek rész rajta, házról házra járva adományokat gyűjtöttek.

Torkos csütörtök: hamvazószerda után tartott ünnep, tulajdonképpen már a böjti időszakra eső lakmározás. A farsangkor megmaradt ételeket fogyasztották el. Pár éve a hagyományt modernizált formában újjáélesztették, az éttermekben kedvezményekkel várják a vendégeket.

Magyar Néprajzi Lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977-1982.

2 megjegyzés:

Dóri írta...

Ez az egész bejegyzés nekem nagyon jólesett. Köszönöm. :)

Ágó írta...

Örülök, hogy hasonlóan gondolkodsz ezekről a dolgokról:). Ági