CLICK HERE FOR BLOGGER TEMPLATES AND MYSPACE LAYOUTS

2009. december 5., szombat

Mi így várjuk...

a Mikulást.

Petrus előkészítette a mézeskalács sütéshez szükséges evőeszközöket :)...


miközben Marci már javában a tésztát gyúrta.


Petrus sodorgatta és közben meg- megkóstolta. Végül el kellett koboznom a nála lévő tészta maradékát, mert attól féltem, hogy ez a különleges, valamiért zsugorodásra hajlamos tészta, teljesen összemegy és Petrus hasában a rakoncátlan manók ki tudja miért, rosszalkodni kezdenek.



Bár a tészta Marcimnál is zsugorodott egy kicsit..., de szerencsére maradt sok, amiből nagyon finom mézeskalácsot sütöttünk.


A végeredményről sajnos nem készült kép, de azt hiszem lesz még alkalmam fotózni, mert a sütögetést hamarosan megismételjük, akkor már kötényben. Üzennem kellett ugyanis a Mikulásnak, hogy küldjön egy kicsi és egy még kisebb köténykét az én kis háziasszonyomnak és gazduramnak, mert a munka végeztével még a fülük mögött is méz és liszt volt.

Íme a szorgos kezek jutalma, amit majd holnap reggelre tesz a Mikulás az ablakunkba, ill. két másik kislány ablakába:





A megajándékozottaknak sok finomságot, az ajándékozóknak pedig sok kis csillogó szempár látványát kívánom ma estére vagy holnap reggelre!

Ági