CLICK HERE FOR BLOGGER TEMPLATES AND MYSPACE LAYOUTS

2011. május 31., kedd

Feltarisznyázva

Bár Marci ovijában szigorúan nem ballagnak a nagycsoportosok, az évzárón azért kapnak egy kis tarisznyát, benne néhány kinccsel, úgy mint tenyérlenyomat, rajzok és még nem is tudom mi. A tarisznyák farmerből készültek, mindegyiken a tulajdonos jelével. Remélem teszik majd nekik. A farmer anyag ötlete az óvónénié volt, a jel meg egyértelműnek tűnt.



15 nagycsoportos megy most iskolába, jövőre heten lesznek nagyok. Hat lány és Marci. 15 új kicsi jön. Kezdek aggódi. Marci is mehetett volna már iskolába, ha kérjük, de úgy döntöttünk még kell ez az egy év neki (nincs még 6 éves). most viszont attól félek, hogy nem lesz majd korban hozzá illő barátja, csupa kicsi veszi majd kürül. Hm...

Ági

6 megjegyzés:

Krizantám írta...

Én is pont ilyen színes, ovis jeles, farmeres tarisznyákat szerettem volna a ballagó lányomnak, de az óvoda ragaszkodott a natúr egyen tarisznyához (mind a 24-et meg is varrtam)...
Nekem jobban tetszenek ezek a színes kistáskák...sokkal gyerek közelibbek...
Szép színesek lettek!

smarties írta...

Nagyon aranyos kis tarisznyák! Biztos nagyon fognak neki örülni a kis ovisok.

Az utóbbi fejtegetésed miatt vittem/szem a gyerekeket korcsoportos oviba.

Ágota írta...

24 az nem kevés... nagyon ügyes vagy.

Márti, igen, teljesen egyetértek veled, csak hát itt örültünk, h sikerült az egyik legjobb oviba bejutni, az csak fél évvel később derült ki, hogy az egész városban van azért itt is egyetlen egy korcsoportos ovi, abban is egy csoport..
Ági

Emi írta...

Tyű, de klasszak lettek! Ügyes vagy!

Névtelen írta...

Nagyon szépek a tarisznyák, én is magam varrom óvónőként a búcsúzó "gyerekeimnek".
Az miatt ne aggódj, hogy kikkel "ballag" jövőre a nagy fiad. Nem az a lényeg, hanem, hogy Ő akkorra lesz -a mai iskolai kívánalmaknak-megfelelően érett. Ezt 29 év után merem mondani.
cicamama

Ágó írta...

Köszi, Emi!:)

Kedves Cicamama!
Köszönöm a megnyugtató szavakat. 29 év... nagyon szép idő ezen a pályán, gratulálok hozzá és nem utolsó sorban a türelmedhez. Én ezt csodálom a mi mindig mosolygó óvónénieinkben is legjobban.
Ági